Íjak

Az itt bemutatásra kerülõ íjak nagy része elõfordult a Kárpát-medence (Magyarország) területén. Fõleg hagyományos keleti íjak, ún. merev végû összetett reflexíjak. Az egyes hagyományos íjtípusok az õket használó népekrõl lettek elnevezve.

A legtöbb típus alap, extra I, extra II és extra III (eredeti) kivitelben készül. Ahhoz, hogy megértsük miben rejlik a köztük lévõ különbség tudni kell, hogy a merev végû összetett reflexíj öt fõ részbõl áll: markolat (1db), hajlós karok (2db), merev íjvégek (2db).

Az alap kivitel üvegszál, fa és bõr kombinációjával készül. A bõr kívánság szerint többféle színû lehet.



Az extra I kivitel két változatban készül. Az egyik változat markolata szarulemez, az íj végei szaruval vannak erõsítve egy szakaszon, karjai hal-, vagy kígyóbõrrel , esetleg nyersbõrrel vannak burkolva. A másik változat abban különbözik, hogy a szarulemez helyett színes farétegelés van alkalmazva a markolatnál és az íjvégeknél. A hajlós karok ugyanúgy hal-, vagy kígyóbõrrel, esetleg nyersbõrrel vannak burkolva.


Biokompozit laminált íjak
Új technológia. Tulajdonképpen egyesíti magában a laminált, a TRH laminált, a TRH Extra II laminált íjakat, és bizonyos értelemben az extra III íjakat is, szóval ez egy Hibrid íj.
Ezzel a módszerrel készülõ íjak ugyanis a következõ anyagokból épülnek fel: a középsõ rétegek fából, a belsõ réteg újrahasznosított szaruból, a külsõ réteg pedig egy préselt ínlemez.
Ez a két réteg modern ragasztóval van hozzáragasztva a falemezhez, és a ragasztási réteg még modern szálerõsítést is kap.
Ezeknek a biokompozit anyagoknak, valamint a modern technológiának köszönhetõen ezek az íjak sebességben megelõzik a sima laminált íjakat. Viszont kifeszítéskor érezhetõen lágyak és rezonanciamentesek.
Az így készült íjakkal szinte olyan élmény lõni, mint egy szaruíjjal, és a külsõ megjelenésük is hasonló, csak a biokompozit íjak laposabbak.


Az extra III (eredeti vagy szaru) íj, ez az a típus, amely szinte teljesen eredeti módon készül, úgy, mint több ezer évvel ezelõtt, és szinte csak természetes anyagokat tartalmaz. Az egész íj vázát a fa adja meg, ami többféle faanyagból van összeragasztva. Az íj belsõ rétege, ami az íjász felöl van, szarulemezbõl készül. Az íj külsõ rétege pedig ínból és halhólyagenyvbõl áll, ami több rétegben van felhordva és rázsugorítva az íjra. Mivel ez a réteg érzékeny a nedvességre nyírfahéjjal, vagy vékony bõrrel van burkolva, amit kérésre festeni is szoktunk eredeti motívumokkal. Legtöbbször az íj markolata és az íjvégek merevítve vannak csont-, vagy szarulemezekkel, és kötözéssel vannak megerõsítve a csapolásoknál. A csapoláshoz használt ragasztás az IFAA szabályoknak megfelelõen történik. A szarulemezhez általában az õsi magyar szürkemarha, vizibivaly, kõszáli kecske, vadjuh tülkét használjuk fel, ami nagyon drága alapanyag, mert nagyon kevés van belõle.
Az inazásnak természetesen vannak különféle trükkjei. Enyvezés elõtt az inat különféle anyagokba kell áztatni, impregnálni, és csak ezután van felrétegelve, felragasztva az íjra. Emiatt lesz annyira törhetetlen és ellenálló az íj külsõ felén. A fát és a szarut is kezelni kell, különben hamar eltörne az íjban. A szaru íj a szkíták nagy találmánya csakúgy, mint a nyereg, s késõbb az avaroknál a kengyel. A többi keleti nép a nomádoktól vette át a szaruíjak készítését. Ha a fa száradását nem számítom bele, akkor is legalább 10-12 hónapot igényel az elkészítése.
Egy átlagos kompozit íjat többnyire 60 font erõsségben rendelnek, de elõfordul 45 fontos és 90 fontos megrendelés is.